Az urbanizációs folyamatok, a város és vidéki térségek egyenlőtlen fejlődése, a megközelíthetőség és a munkalehetőségek szerepe döntően befolyásolja a lakónépesség térbeli mozgását, elrendeződését. Ha csak a lakott és nem lakott magyarországi címek arányának változását vizsgáljuk, akkor is megállapíthatók bizonyos tendenciák és jellemzők a népességmozgással kapcsolatban.
KSH – A népesség területi megoszlásáról »
A térképen látható, hogy a nem lakott címek aránya igen egyenlőtlenül oszlik meg az országon belül. A legnagyobb egybefüggő tömböt a Balaton térsége alkotja, de nagyon sok település van a Nyugat-Dunántúlon, Somogyban, a Cserehátban és a Zempléni-hegységben is ahol magas a nem lakott címek aránya. A települések térbeli sűrűsödéseiből a nem lakottság okaira is következtetni lehet: a felsorolt térségek hazánk kiemelt üdülőterületei vagy legelaprózottabb településszerkezetű térségei közé tartoznak.
Lakott vagy nem lakott?
Nem lakott címeknek azokat a címeket tartjuk, ahol a hivatalos lakcímnyilvántartás szerint nem volt bejelentett lakó. A valóságban ezek a címek természetesen még lehetnek lakottak, ahogy egy bejelentett lakóval rendelkező cím is állhat üresen, ez azonban ritkábban fordul elő.
A nem lakott – bejelentett lakóval nem rendelkező – címek száma évről évre nő Magyarországon. A lakcímnyilvántartásban szereplő címek aránya az összes címen belül országos átlagban 70%, azaz a címek 30%-án nem volt bejelentett lakó (2015 január). A nem lakott címek aránya területileg nagyon eltérő képet mutat, egyes térségekben jóval magasabb az arányuk mint máshol, ugyanakkor a nem lakottság mögött is igen eltérő tényezők játszanak szerepet.
Magyarországi címadatbázisokról bővebben »
Nem lakott címek típusai és megoszlása
A bejelentett lakó nélküli címek egy része üdülőként, második otthonként idényszerűen használt lakásként funkcionál. Másik részük ténylegesen üresen és sokszor lakhatatlan állapotban áll a népességfogyás és elvándorlás következtében. Inkább a nagyvárosokra és főleg Budapestre jellemző, hogy a nem lakott címeken valamilyen vállalkozás működik, vagy a tulajdonosok albérletként hasznosítják az ingatlant. A 2011. évi népszámlálás idején a nem lakott lakások 80%-a ténylegesen üresen állt, 15%-ukat idényszerűen használták és 5%-uk nem lakásként hasznosult.
Interaktív térkép itt érhető el »
A térképen azok a települések lettek feltüntetve és típusokba sorolva, ahol a nem lakott címek aránya elérte az 50%-ot. Négy fő típust különböztettünk meg aszerint, hogy mi áll a magas nem lakottsági arány hátterében.
Az elemzésben is szereplő települések egy részéről, azok helyzetéről és a kitörés lehetőségeiről bővebben az
“Éledő falvak” weboldalon olvashat.
Átok vagy lehetőség?
A települések kategorizálása során figyelembe vettük az üdülők, a más célra használt lakások és az üresen álló lakások arányát, valamint a települések elhelyezkedését, közúti elérhetőségét, a népességszámot, a népességfogyás vagy gyarapodás mértékét, a szálláshelyek számát és a lakásállomány életkorát.
Címekhez köthető lakókörnyezeti jellemzők »
Elnéptelenedő aprófalvak, zsákfalvak
A nem lakott címek magas és folyamatosan növő aránya figyelhető meg az elnéptelenedő, elöregedő aprófalvakban. Ezek a települések jellemzően elszigetelt, kis lélekszámú törpe- és aprófalvak, elöregedő és erősen fogyó lakossággal. Nagy részük rossz megközelíthetőségű zsákfalu, távol a fő közlekedési útvonalaktól és vasútvonaltól. A népesség természetes fogyásával és az elvándorlással párhuzamosan megüresedő lakóházak állaga a használatlanság és a felújítások híján egyre inkább romlik, egy részük menthetetlenül az enyészeté lesz.
Elnéptelenedő térségekről itt olvashat »
Üdülőfaluvá váló falvak
A természeti, turisztikai potenciál kitörési pont lehet az elnéptelenedő települések számára.
Azok a falvak, amelyek látnivalókban gazdag környezetben, érintetlen természeti környezetben fekszenek és lakóépületeik megőrizték a népi építészet hagyományait komoly turisztikai vonzerővel rendelkeznek, megfelelő feltételeket nyújtva a falusi turizmus számára.
A falvak felvirágzását itt sokszor nem a helyi lakosság kezdeményezi, hanem a falvak értékeit felfedező városlakók, akik aztán nyaralónak, második otthonnak vásárolnak házat. Az ilyen “üdülőfaluvá váló” falvak különösen a Balaton-felvidéken, az Őrségben, Zemplénben és a Cserehát vidékén gyakoriak, de szinte minden hegy- és dombvidéki tájegységben megtalálhatók.
Az elnéptelenedő és az üdülőfaluvá váló falvak között nincs éles határ, a szerencsésebb helyzetű falvakban már több évtizede megindult a népesség kicserélődése, az üres lakóházakat ma már városlakók lakják, többnyire idényszerűen és sokan foglalkoznak szálláskiadással, ökogazdálkodással. Az átalakulás folyamatában a balaton-felvidéki települések (Balatonhenye, Dörgicse, Monoszló, Óbudavár, Szentbékkálla) járnak az élen, itt érhető nyomon leginkább a dezurbanizáció jelensége, amikor is a városlakók végleg elszakadnak a várostól és a falu állandó lakójává válnak.
Üdülőfaluvá váló zsákfalu
A szerényebb adottságú aprófalvakban a városlakók beszivárgása jóval kisebb mértékű, ugyanakkor az eldugott falvak ingatlanárai a felkapottabb balaton-felvidéki árak töredéke, ami elősegíti a falvak újjáéledését. Az aprófalvas Cserehátban (pl. Tornakápolna, Teresztenye), az Őrségben (pl. Magyarszombatfa, Velemér), Dél-Dunántúlon (Libickozma, Murga), Zemplénben (pl. Pányok, Mogyoróska) számos, idilli elhelyezkedésű, üdülőfaluvá váló zsákfalu található szépen felújított lakóházakkal.
Megyeszékhelyek elérési térképe »
Üdölőtelepülések
A nem lakott címek magas arányát adhatja az üdülőtelepülés jelleg. Itt a nem lakott címeket többnyire az idényszerűen lakott nyaralók adják. A nagy tavaink menti települések, így a Balaton körüli – helyenként a Balaton-felvidékig benyúlva -, a Velencei-tó, a Tisza-tó környéki települések nagyrészt ebbe a típusba tartoznak, ugyanúgy, mint a kisebb állóvizek körüli települések (pl. Orfű) többsége is. A természetes vizek mellett a gyógyfürdővel rendelkező, de más, központi funkcióval nem ellátott községek is ide tartoznak (pl. Borgáta), vagy a Mátra legtetején fekvő, több kisebb településrészből álló hegyi üdülőfalu, Mátraszentimre is.
A települések közös jellemzője, hogy létrejöttük valamilyen turisztikai vonzerőnek köszönhető. A legmagasabb nem lakottsági aránnyal az üdülőtelepülések rendelkeznek, több Balaton-parti településen a 80 %-ot is meghaladja.
Az elemzés forrása
A lakott és nem lakott címek területi megoszlásának elemzéséhez felhasználtuk:
- az országos utcatörzs cím szintű adatbázisát – valós címek,
- a geokódoló szolgáltatást,
- a térképi megjelenítés az ArcMagyarország térkép felhasználásával történt,
- az elemzéshez MapInfo szoftvert használtunk.
Az elemzés alapjául szolgáló saját adatbázisokat, térképeket és szolgáltatásokat folyamatosan frissítjük és karban tartjuk, ezekről bővebben a “Termékek” menüpontban olvashat.
Témához kapcsolódó további elemzések, térképek »
A Lakott és nem lakott címek aránya Magyarországon bejegyzés először a GeoX jelent meg.