2600 új közterület a GeoX térképeiben!

Az idei év első félévében 2600 újabb közterület került beazonosításra a DSM-10 térképi adatbázisban. Ezzel a kapcsolódó térinformatikai termékek, az országos utcatörzs adatbázis és a GeoXRaszter térkép pontossága is tovább nőtt. Az új közterületek egyaránt jelentenek új beépítéseket, közterület el- és átnevezésből származó adatokat, illetve beazonosításra került külterületi lakott helyeket (pl.: tanyák, majorok). A GeoXRaszter térkép a terkep.varosterkep.hu címen nézhető meg.

Megjelent a magyarországi közterületneveket és egyedi címeket tartalmazó országos utcatörzs adatbázis idei első frissítése.

Az adatbázis öt szinten – Közterület1, Közterület2, Közterület3, Cím1 és Cím2 referencia adatbázisok – tartalmazzák a közterület és címadatokat Magyarország valamennyi településére egységes szerkezetben. A cím szintű adatbázisok egyaránt tartalmazzák a lakott és az üzleti címeket kül- és belterületen is. A Közterület3 és a Cím2 adatbázisok a címekhez tartozó koordináta adatokat is tartalmaznak.

A magyar települések egységes szerkezetű vektoros utcatérképeit tartalmazó DSM-10 térképsorozat 2013. évi első negyedéves frissítése számos új közterület nevet tartalmaz, melyek forrása a KEKKH által nyilvántartott lakott címek adatbázisa, valamint helyszíni ellenőrzésekből és önkormányzati egyeztetésekből származó információk. Az új közterületnevek valamennyi kapcsolódó adatbázisunkban átvezetésre került.

Kapcsolódó adatbázisok

• Magyarországi települések közterületnév és házszám szintű címadatbázisa, az Országos Utcatörzs »
• Magyarországi települések házszám mélységű rasztertérképei, a GeoXRaszter térképek »

2013-ban számos településen folytatódik az utcanevek átnevezése részben a 2012. évi CLXVII. törvény előírásainak hatására (a jogszabály tiltja az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések használatát, többek között az utcanevekben is.)

Magyarország utca szintű vektoros térképállományunk frissítésekor – DSM-10 térkép –  folyamatosan átvezetjük ezeket a változásokat. A térinformatikai adatbázis az átnevezés előtti utcaneveket is tartalmazza, mely nagy mértékben megkönnyíti a régi és az új elnevezések egyértelmű összerendelhetőségét is címnyilvántartások felülvizsgálatakor.

A DSM-10 térképből származó adatbázisok, mint a Magyarország raszteres térképállománya – GeoXRaszter térkép – vagy a különböző mélységű közterület és címadatbázisok – országos utcatörzs – frissítésekor a változásokat átvezetjük.

2013. októberében kerül kiadásra a magyarországi valamennyi településének hivatalos utcaneveit tartalmazó Országos Utcatörzs adatbázis. A közterületnév adatbázis – a felhasználó célokhoz illeszkedve – különböző adatmélységgel vásárolható meg.

Új kiadás az adatbázisról évente kétszer, május és október hónapban kerül kiadásra.

A hatékony geokódolás alapfeltétele a jó térkép, vagy legalább a térképből származtatott koordináta adatokkal ellátott címadatbázis. A DSM-10 házszám mélységű digitális vektoros Magyarország térkép egy ilyen, egységes szerkezetű és folyamatosan karban tartott térkép, mely számos térinformatikai szolgáltatásunk, így a geokódolás alapját is adja.

Hatékonyság a nagyvárosokban

Lakott címek esetében a geokódolás hatékonysága Budapest esetében eléri a 99.5 %-ot. Ez elsősorban az interpolált házszámadatoknál pontosabb cím beszúrási pont adatbázisnak köszönhető. Magyarország megyéi esetében a pontosság meghaladja a 95%-ot, így a geokódolás hatékonysága is igen magas.  A fennmaradó maximum 5-%-nyi címnek is csak töredék része az amit egyáltalán nincs meg a térképen, a legtöbb esetben a szomszédos házszámot, vagy az utcatengelyt tartalmazza a térkép csak az adott egy-egy házszám hiányzik. A megyei szinten le nem fedett népesség így is alig haladja meg a 300 főt (Jász-Nagykun-Szolnok megye), de van ahol csupán egyetlen főt jelent (Komárom-Esztergom megye).

Ha a lefedett címek darabszámát nézzük, akkor a geokódolás hatékonysága Budapest esetében eléri a 99 %-ot, míg a “legrosszabb” megyében is (Bács-Kiskun megye) több, mint 92 % a geokódolás hatékonysága. A térképekről jól látszik, hogy az aldöldi – jellemzően tanyás – térségben alacsonyabb kicsit a cím szerinti geokódolás hatékonysága. Itt viszont a hatékonyságot növeli az úgynevezett “Lakott hely rétegre” geokódolt címek magas száma. A lakott hely rétegben tároltak az utcatengelyhez nem köthető, jellemzően egyedi külterületi lakott helyek, (mint tanyák, majorságok, stb.).

Van pár olyan utcanév, amelyikkel ha az ország bármelyik részébe megyünk mindig találkozunk velük. Melyek ezek?

Az élen Petőfi Sándor végzett, őt követi Kossuth Lajos (mindkettőjük neve két formában közel ugyanolyan népszerű utcanévként), a dobogó harmadik fokán Ady Endre áll, őket Dózsa György és Rákóczi követi.

Az elemzés forrása az Országos Utcatörzs – Közterület 1 adatbázisa, mely minden magyarországi település valamennyi hivatalos közterület elnevezését tartalmazza.

Tudjon meg többet az adatbázisról! »

Minden év tavaszán kerül megrendezésre a GITA – Műszaki Tériformatikai Konferencia. Idén Eger adott otthont a már hagyományosnak tekinthető rendezvénynek múlt hét csütörtök péntek (2015. április 16-17.).

Műszaki térinformatikában elsősorban a közműszolgáltatók, önkormányzatok, környezetvédelem, földmérés, földnyilvántartás és közlekedés területén érintett szakemberek érdekeltek.

Üzleti térinformatikai fejlesztésekkel foglalkozó cégként a különböző üzleti célú adatbázisok és szolgáltatások műszaki célú felhasználási lehetőségeit mutattuk be kiállítóként és három előadás keretében:

• Csemez Gábor  – “Címadatbázisok a hatékonyság növelésére” címmel a ma Magyarországon elérhető különböző címkereső- és geokódoló megoldások előnyeit és hátrányait hasonlította össze. Bemutatta az Országos utcatörzs – közterület- és címadatbázis és a hozzá kapcsolódó geokódoló és címtisztító szolgáltatásaink használatának előnyeit a közműszolgáltatók és önkormányzatok számára.
• Prajczer Tamás –  “Surveycloud – terepi adatgyűjtés másképp” címmel mutatta be azt a táblagépeken futó adatgyűjtő és kérdező alkalmazást, mely segítségével, megkönnyíthető és meggyorsítható a terepi adatfelvétel és adatfeldolgozás, a párhuzamos ellenőrzés és hibajavítás biztosításával. Az alkalmazást – számos külföldi projekt mellett – sikeresen használja a Magyar Közút az “Útellenőri Feladattámogató Rendszerében“, illetve segítségül szolgált a Békés megyei tanyák felmérésekor is. Bővebben a SurveyCloud szolgáltatásról »
• Fehér Katalin – “SwiftRoutes –  többpontos útvonaltervezés és optimalizálás” címmel tartott előadást az AntaresNav Kft.-vel közösen készített új fejlesztésről, mely jelentősen megkönnyíti a címhez kapcsolódó terepi feladatok szétosztását (pl: szerelők feladat szétosztása, küldemények kiküldése adott címekre, munkatársak napi címbejárásának optimalizálása), és a szétosztott címek optimális bejárási sorrendjének meghatározását, majd a címekhez navigálást. Bővebben a SwiftRoutes szolgáltatásról »

Átok vagy lehetőség?

A települések kategorizálása során figyelembe vettük az üdülők, a más célra használt lakások és az üresen álló lakások arányát, valamint a települések elhelyezkedését, közúti elérhetőségét, a népességszámot, a népességfogyás vagy gyarapodás mértékét, a szálláshelyek számát és a lakásállomány életkorát.

Címekhez köthető lakókörnyezeti jellemzők »

Elnéptelenedő aprófalvak, zsákfalvak

A nem lakott címek magas és folyamatosan növő aránya figyelhető meg az elnéptelenedő, elöregedő aprófalvakban. Ezek a települések jellemzően elszigetelt, kis lélekszámú törpe- és aprófalvak, elöregedő és erősen fogyó lakossággal. Nagy részük rossz megközelíthetőségű zsákfalu, távol a fő közlekedési útvonalaktól és vasútvonaltól. A népesség természetes fogyásával és az elvándorlással párhuzamosan megüresedő lakóházak állaga a használatlanság és a felújítások híján egyre inkább romlik, egy részük menthetetlenül az enyészeté lesz.

Elnéptelenedő térségekről itt olvashat »

Üdülőfaluvá váló falvak

A természeti, turisztikai potenciál kitörési pont lehet az elnéptelenedő települések számára.
Azok a falvak, amelyek látnivalókban gazdag környezetben, érintetlen természeti környezetben fekszenek és lakóépületeik megőrizték a népi építészet hagyományait komoly turisztikai vonzerővel rendelkeznek, megfelelő feltételeket nyújtva a falusi turizmus számára.

A falvak felvirágzását itt sokszor nem a helyi lakosság kezdeményezi, hanem a falvak értékeit felfedező városlakók, akik aztán nyaralónak, második otthonnak vásárolnak házat. Az ilyen “üdülőfaluvá váló” falvak különösen a Balaton-felvidéken, az Őrségben, Zemplénben és a Cserehát vidékén gyakoriak, de szinte minden hegy- és dombvidéki tájegységben megtalálhatók.

Az elnéptelenedő és az üdülőfaluvá váló falvak között nincs éles határ, a szerencsésebb helyzetű falvakban már több évtizede megindult a népesség kicserélődése, az üres lakóházakat ma már városlakók lakják, többnyire idényszerűen és sokan foglalkoznak szálláskiadással, ökogazdálkodással. Az átalakulás folyamatában a balaton-felvidéki települések (Balatonhenye, Dörgicse, Monoszló, Óbudavár, Szentbékkálla) járnak az élen, itt érhető nyomon leginkább a dezurbanizáció jelensége, amikor is a városlakók végleg elszakadnak a várostól és a falu állandó lakójává válnak.

Üdülőfaluvá váló zsákfalu

A szerényebb adottságú aprófalvakban a városlakók beszivárgása jóval kisebb mértékű, ugyanakkor az eldugott falvak ingatlanárai a  felkapottabb balaton-felvidéki árak töredéke,  ami elősegíti a falvak újjáéledését. Az aprófalvas Cserehátban (pl. Tornakápolna, Teresztenye), az Őrségben (pl. Magyarszombatfa, Velemér), Dél-Dunántúlon (Libickozma, Murga), Zemplénben (pl. Pányok, Mogyoróska) számos, idilli elhelyezkedésű, üdülőfaluvá váló zsákfalu található szépen felújított lakóházakkal.

Megyeszékhelyek elérési térképe »

Üdölőtelepülések

A nem lakott címek magas arányát adhatja az üdülőtelepülés jelleg. Itt a nem lakott címeket többnyire az idényszerűen lakott nyaralók adják. A nagy tavaink menti települések, így a Balaton körüli – helyenként a Balaton-felvidékig benyúlva -, a Velencei-tó, a Tisza-tó környéki települések nagyrészt ebbe a típusba tartoznak, ugyanúgy, mint a kisebb állóvizek körüli települések (pl. Orfű) többsége is. A természetes vizek mellett a gyógyfürdővel rendelkező, de más, központi funkcióval nem ellátott községek is ide tartoznak (pl. Borgáta), vagy a Mátra legtetején fekvő, több kisebb településrészből álló hegyi üdülőfalu, Mátraszentimre is.

A települések közös jellemzője, hogy létrejöttük valamilyen turisztikai vonzerőnek köszönhető. A legmagasabb nem lakottsági aránnyal az üdülőtelepülések rendelkeznek, több Balaton-parti településen a 80 %-ot is meghaladja.

Az elemzés forrása

A lakott és nem lakott címek területi megoszlásának elemzéséhez felhasználtuk:

• az országos utcatörzs cím szintű adatbázisát – valós címek,
• a geokódoló szolgáltatást,
• a térképi megjelenítés az ArcMagyarország térkép felhasználásával történt,
• az elemzéshez MapInfo szoftvert használtunk.

Elkészült a DSM-10 vektoros utcatérkép – a magyar települések egységes szerkezetű, házszám mélységű vektoros utcatérkép sorozatának – idei első frissítése. Ennek kapcsán vizsgáltuk meg, hogy melyik magyar településeken volt a legtöbb változás az elmúlt negyedévben, új utcák nyitása, illetve utcák el- és átnevezése kapcsán.

Hol neveztek el, vagy alakítottak ki új utcákat, hol végezték el a kötelező átnevezéseket?

Új utcák és átnevezések megoszlása járás szinten

A legtöbb változás Budapest agglomerációjában, Pest és Fejér és Bács-Kiskun megyében volt, a megyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, Budapesten és Kecskeméten volt a legtöbb változás.

Új utcanevek

128 olyan település volt Magyarországon, ahol legalább egy utca elnevezésre, vagy átnevezésre került az elmúlt negyedévben. A legtöbb új elnevezést Szegeden vettük fel, itt 22 közterület kapott nevet, ezt követi Pest megyéből Nagytarcsa 19 utcával és Ráckeve 14 utcával, tíz felett volt még az új utcanevek felvitele adatbázisainkba Debrecen esetében is.

A kommunista rendszer utcaneveinek átnevezése

Idén is tovább folytatódik a “XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel kapcsolatosan tilalom” alá kerülő utcanevek átnevezése, számos Hámán Kató, Zalka Máté, Ságvári Endre, Mező Imre utca, vagy Kisdobos, Úttörő utca kapott új nevet.

Új utcák és átnevezések a magyar településeken

Egységes adatbázis frissítések

A DSM-10 vektoros utcatérkép sorozat az alapja valamennyi üzleti térinformatikai adatbázisunknak és szolgáltatásunknak, melyek éves frissítési ütemezése illeszkedik a DSM-10 térkép frissítéséhez. Az új közterület név elnevezések, illetve az átnevezések ennek megfelelően átvezetésre kerülnek a különböző részletességű címtörzs referencia adatbázisokba is. A változások átvezetésre kerülnek a GeoXRaszter térképben és a címkereső szolgáltatásainkban is. A referencia adatbázisok mellett a címtisztító és geokódoló szolgáltatásaink is már az új közterületnév és címadatbázisokkal érhető el.

Az adatbázis frissítések megjelennek az alaptérképeinket használó navigációs szolgáltatásokban is, mint az Egérút szolgáltatás, vagy a SwiftRoutes többpontos útvonaltervező webes szolgáltatás.

A Metropol újság címlapján találkozhattunk ma ezzel a címmel: “Csupán a magyar címek fele stimmel“. A cikk arról szól, hogy 2014 óta készül a Közhiteles Címregiszter (KCR), mely idén év végére elkészülhet és a hatósági egyeztetések során kiderült, hogy nagyon sok a pontatlanság, vagy hiány a különböző címnyilvántartásokban, melyek megnehezítik az adatbázis építést.

“A Közhiteles címregiszter kialakítása projekt célja a magyarországi címkezelés egységes jogszabályi környezetének és igazgatási folyamatainak kialakítása, valamint egy központi teljes címnyilvántartás megvalósítása.” olvasható a kormányzati projektről szóló hivatalos sajtóhírek között.

Változáskövetés

Cégünk több, mint 15 éve foglalkozik a magyarországi címek gyűjtésével, rendszerezésével és kezelésével, mióta elkezdtük a DSM-10 digitális házszámos utcatérkép készítését Magyarországra. Az elmúlt 15 évben mi is rengeteg érdekességgel, sajátossággal, helyi jellegzetességgel találkoztuk a címek kiosztása és kezelése terén.

Ma már elmondhatjuk, hogy átfogó képünk van a magyarországi utcanevekről, a változásokról, a régi és új utcanevekről, az átnevezések folyamatáról és eredményéről. A változásokat folyamatosan nyomon követjük (bejegyzések a témában), azt közterület és címadatbázisainkba bedolgozzuk és ügyfeleink részére a frissítések során át is adjuk.

A változások nagyságrendjéről, a címekhez kapcsolódó érdekességekről rendszeresen tájékozódhat híreinket olvasva »

Változások fő okai

A dinamikusan fejlődő városrészekben, az agglomerálódó térségekben folyamatosan jelennek meg új lakóterületek, ahol utcákat hoznak létre, vagy neveznek el. Számos változást a jogszabályi előírások tesznek szükségessé, pl. az Önkormányzati törvény 14. § ( “XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel kapcsolatosan tilalom” alá tartozó nevek átnevezési kötelezettség). További jogszabályi kötelezettség, hogy nem lehet olyan lakott közterület Magyarországon, aminek nincs “rendes” közterület neve, ami újabb elnevezési hullámot hozhat.

Geokódolás, címtisztítás

Az elmúlt tíz év során egyre több olyan megkeresését kaptunk nagy mennyiségű címadatot kezelő ügyfeleinktől, hogy tisztítsuk, egységesítsük ügyfélnyilvántartásaikat, adjunk olyan referencia adatbázist, mellyel ők maguk tudják egységesíteni és kezelni címadatbázisaikat. Csak az elmúlt év során közel 15 millió címet néztünk át geokódoló algoritmusaink és közterület és cím referencia adatbázisaink használatával ügyfeleink részére.

A technológiai lehetőségek fejlődésével újabb igénykét jelent meg felhasználóink részéről a címhez köthető adatok pontos térképi megjelenítése a GPS koordináták alapján. Ezt az igényt elégítik ki házszám mélységű címadatbázisaink. A magyarországi címhez köthető adatok területi elemzését, a GeoIndeX rendszeréhez tartozó statisztikai és helyadatbázisokkal is segítjük.

A DSM-10 vektoros házszámos utcatérképeink frissítéséhez igazodva Magyarország településeire vonatkozó közterület és címadatbázisainkba is átvezetésre kerültek az elmúlt fél év közterületnév változásai a kapcsolódó házszám adatokkal együtt.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően valamennyi lakott cím valós címadattal kell rendelkezzen, ennek megfelelően a korábban csak HRSZ szinten számozott, vagy nem elnevezett – elsősorban külterületi lakott helyek – is folyamatosan valós címet kapnak, melyet adatbázisainkba átvezetünk.

Tanyák elnevezése – valós postai címek

A tanyák elnevezése és a házszámok kiosztása településenként nagyon eltérő, van ahol a tanya a tájegység, van ahol az aktuálisan benne lakó család, van ahol a felhasználási cél szerint kapja a nevét. Házszám általában csak akkor kerül kiosztásra, ha egynél több tanya van az adott helyen, sok esetben a korábbi helyrajzi számot kapja meg a tanya házszámként.

Új tanya elnevezések – 2016 első félév

Magyarországon egy természetes cím alkotórészei általában az irányítószám, a településnév, a közterület elnevezése, a közterület típusa, a házszám és a házszám alatti részek (épület, lépcsőház, stb.).

A történelmi hagyományok, a településszerkezeti változások, a helyi szokások és a különböző jogszabályi elvárások azonban ennél sokkal árnyaltabb képet eredményeznek a címek megadása terén.

Irányítószám – település kapcsolódás

Magyarországon az a jellemző, hogy általában egy irányítószám körzet egy településsel rendelhető össze. Ezen túl még két kapcsolódási mód lehet az irányítószámok és a települések között.

Egy település több irányítószám körzetre oszlik. Ez főleg nagyvárosokban jellemző, illetve olyan településeken, amelyek korábban különálló települések összeolvadásával jött létre, vagy önálló belterülettel rendelkező különböző településrészekből áll.

Egy irányítószám körzet több településhez is tartozik (pl.: 7838) ez elsősorban aprófalvas térségekben, vagy közigazgatásilag korábban szoros kapcsolatban álló települések esetében jellemző.

Címadatbázisok kezelése esetén mindkét eset eredményezhet anomáliákat abban az esetben ha a címek feldolgozása és kezelése során csak az egyik vagy csak a másik jellemző kerül figyelembe vételre és nem összefüggésében kezelt az irányítószám – településnév paraméterpár.

Településrészek használata a település neveként

Címadatbázisok tisztítása során nagyon sok olyan címmegadással találkoztunk, ahol a településnév mezőben nem a Magyarországon ma hivatalosan létező 3155 település nevének valamelyike szerepel hanem egy településrésznek a neve (pl: Gárdony – Agárd, Tolna – Mözs), mely adatbázis összekapcsolásokkor (pl.: településsoros adatok elemzése, címadatok összesítése) problémát eredményezhetnek, ezeket egy címadatbázis tisztításakor célszerű egységesíteni, következetesen kezelni.

Megoldás lehet, ha a település és a településrész önálló adatmezőként kezelt az adatbázisban, pl.: Országos utcatörzs adatbázisokban így feldolgozott minden cím.

Régi nevek, átnevezések

Régi adatbázisok tisztításakor rendszeresen felmerülő probléma, hogy az adatbázis ma már nem használt utcaneveket is tartalmaz, olyanokat, melyek közben átnevezésre, összevonásra vagy megszüntetésre kerültek. Sok esetben az ügyfelek sem jelentik le az ilyen típusú változtatásokat szolgáltatóiknál, ami az adatbázisok karban tartása során további problémát eredményezhetnek. Az utóbbi pár évben az utcanevek tömeges változtatását eredményezte a  “XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel kapcsolatosan tilalom” alá kerülő utcanevek kötelező átnevezése, illetve a KCR rendszer bevezetéséhez kapcsolódó előírások.

Egységes adatbázis változáskövetéssel

Az országos utcatörzs közterület 1-3 és cím 1-2 adatbázisai strukturáltan tartalmazzák Magyarország valamennyi településének minden hivatalos közterület elnevezését, az azokhoz tartozó házszám, illetve koordináta adatokkal. Az adatbázist már több, mint 10 éve fejlesztjük és frissítjük folyamatosan a felhasználói igények és saját tapasztalatok alapján. A legrészletesebb – cím2 adatbázis – képezi a címtisztító, címvalidáló, címkereső és geokódoló térinformatikai szolgáltatásaink alapját is.

Az elmúlt három napban zajlott Balatonfüreden az Infotér Konferencia, melynek fókuszában az információs társadalom fejlődése, fejlesztése áll. Állami eszközrendszerek, civil kezdeményezések, megvalósuló projektek, programok áttekintése.

Cégünk a Magyar HUNAGI színpadon zajló “Működő adatinfrastruktúrák hatása a GDP-re” szekcióban vett részt, ahol is a címadatok adatinfrastruktúrában betöltött szerepéről és fontosságáról szóltunk. Szóba került a címadatok sokszínűsége, a nyilvántartások változatossága a címek helyes megadásának – de legalább későbbi egységesítésének – fontossága is.

Milyenek a címek?

Sokunk számára újra világossá vált, hogy még bőven van feladat ezen a téren (is), mivel a címek rendkívül sokszínűen kezeltek még a hivatalos nyilvántartásokban is – mint az az előadás egyik diáján is jól látszik:

Magyarázat a diához: a szófelhő mutatja a négy nyilvántartásban előforduló közterület típusokat, míg a halmazábrában látszanak az egyes nyilvántartások közös halmazai.

Az ábrából jól látszik, hogy a 219 különböző közterület típusból mindössze 44 olyan van, amely mind a négy nyilvántartásban egységesen megjelenik, használt.

Címek kezelése

A konferencián is számos előadásban elhangzott a “Big Data” mint az információs forradalom egyik jellegzetessége. Azonban sok esetben nem tudunk mit kezdeni a hatalmas adatmennyiséggel, ha nem tudjuk azokat strukturáltan kezelni, címek esetében pl. tisztítani, egységesíteni. A rendszerezett, karban tartott címek már térképre helyezhetők, azokhoz egyéb leíró adatok kapcsolhatók, így az összefüggések elemezhetővé válnak, az elemzési eredmények növelhetik a befektetett energia megtérülését.

A jó cím előnye

A GDP növelésének egyik módja a munka hatékonyságának növelése. Amennyiben rendben vannak a címek és a hozzájuk kapcsolódó térbeli adatok (térképek, navigációs adatbázisok), úgy a címek kezelése és az azokhoz kapcsolódó munkák (pl. térbeli elemzések) kevesebb időt vesznek igénybe, hatékonyabbá válnak, így a munkafolyamatok kisebb humán erőforrás ráfordítással is megoldhatók.

Jól felépített cím referencia-adatbázisok, on-line és off-line címtisztítási és geokódolási szolgáltatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a piaci és államigazgatási szereplőknél javuljanak a címek minősége, így azok direkt térbeli azonosítót, koordinátát kapjanak, így térben megjeleníthetővé, elemezhetővé váljanak.

A jó cím jövője

A elmúlt 20 év tapasztalata alapján jól látszik, hogy a címek és az azok térbeli elhelyezését biztosító referencia-adatbázisok egyre fontosabb szerepet töltenek be az üzleti folyamatokban. Egyre nagyobb az igény a felhasználók részéről, hiszen a jó minőségű címekkel munkájukat tudják hatékonyabbá tenni, új lehetőségek nyílnak meg számukra a döntés-előkészítési és a végrehajtási folyamatok támogatására is.

Az államigazgatás oldaláról is megérett az igény a címekkel való jobb “törődés”-re, ez látszik az állami adatok és nyilvántartások minőségi javulásában, az egyre szélesebb körű szolgáltatások megjelenésében, illetve a fokozódó elvárásban az adatszolgáltatók felé. Jobb minőségű címeket adnak szolgáltatásaik során, de követelnek is meg adatszolgáltatóiktól, legyen az magánember vagy cég.

A folyamat a piaci oldalon is megfigyelhető. Számos vezető vállalat, de kisebb cég is – saját üzleti céljai felismerésének, valamint az állami elvárások ezzel párhuzamos erősödésének eredményeképp – egyre több energiát fordít címnyilvántartásai egységesítésére és karbantartására, szolgáltatásai és elemzései során a helyes címek használatára.